Napok ota gondolkozom egy almomon, es nem hagy nyugodni.
Alapvetoen mar a teny, hogy almodok, az is fura, ugyanis marha melyen alszom, allitolag neha felrohogok -ergo valoszinuleg almodok valamirol.
Egy baratnommel talalkozom, akivel egy ideje nem tartom a kapcsolatot , mert ugy erzem becsapott, mikozben en is becsaptam. Becsaptam azzal, hogy feltetlen baratsagot hitettem el vele, holott allando fenntartasaimmal kuszkodve allandoan a hatam moge nezve paranoiasan csak a hibakat kerestem benne, es azt, hogy egyszer tuti lebukik , es kiderul, hogy csak csapdaba akar csalni vagy igy -vagy ugy. Pedig eloszor magamban kellett volna, aztan benne.
Mindegy, hianyzik. Nagyon.
Talan tulmagyaraztunk dolgokat, amiknek semmi jelentosege nem volt, es olyan dolgoknak viszont nem tulajdonitottunk, es hittunk masoknak, aminek viszont nem csekely. Ha jobban odafigyelek, es hallgatok ra, talan meg most is beszelunk.
Talan bocsanatot kell kernem.
Talan akkor nem almodok vele tobbet.
Utolsó kommentek